A Tartományi Gyűlés a tartomány parlamentáris rendszerének központi törvényhozó szerve. Feladatai közé a törvényhozás mellett különböző ellenőrzési jogok is tartoznak, a tartományi alkotmány rendelkezéseinek megfelelően.
A Burgenlandi Tartományi Gyűlés 36 tagból áll, akiket a tartomány választópolgárai egyenlő, közvetlen, szabad, titkos és személyes arányos választás alapján öt évre választanak meg. Képviselői tevékenységük során nem köti őket semmilyen utasítás.
A Tartományi Gyűlés székhelye Eisenstadt. Alakuló ülését követően a Tartományi Gyűlés az ülésszak alatt nyilvános ülésekre ül össze a tartománygyűlési ülésteremben, az ülések között pedig a Tartományi Gyűlés bizottságai üléseznek.
A képviselők saját soraikból választják meg a Tartományi Gyűlés elnökeit. Az ugyanazon választáson induló párthoz tartozó képviselőknek joguk van klubokba tömörülni. Minden klub elnököt választ.
A Tartományi Gyűlés elnökei a klubelnökökkel együtt alkotják az Elnöki Konferenciát.
A Tartományi Gyűlés 36 képviselőből áll, akiket az egyenlő, közvetlen, titkos és személyes arányos választójog alapján választanak meg.
A tartománygyűlési választásokon választásra jogosult minden nő és férfi (aktív választójog), aki a választás napján betöltötte 16. életévét, a fordulónapon osztrák állampolgársággal rendelkezik, nincs kizárva a választójog gyakorlásából (bírósági ítélet vagy határozat alapján), valamint Burgenland valamely településén lakóhellyel rendelkezik.
A Burgenlandi Tartományi Gyűlésbe választható (passzív választójoggal rendelkező) minden aktív választójoggal rendelkező nő és férfi, aki a választás napján betöltötte 18. életévét.
Az újonnan megválasztott Tartományi Gyűlést a korábbi Tartományi Gyűlés elnökének a választást követő nyolc héten belül össze kell hívnia. Az újonnan megválasztott Tartományi Gyűlés ezen ülését a korábbi elnök nyitja meg, és az új elnök megválasztásáig ő vezeti az ülést.
Az első ülésen a tartományi képviselők a korábbi Tartományi Gyűlés elnökének felszólítására esküt tesznek arra, hogy rendíthetetlen hűséget tanúsítanak az Osztrák Köztársaság és Burgenland iránt, mindenkor maradéktalanul betartják a törvényeket, és lelkiismeretesen teljesítik kötelességeiket. Ezt követően a Tartományi Gyűlés megválasztja elnökét, valamint a Tartományi Gyűlés második és harmadik elnökét.
Az újonnan megválasztott elnök eskütételét követően átveszi az elnöklést, és levezeti a Tartományi Kormány megválasztását (a tartományfőnök, a tartományfőnök-helyettesek és a további tartományi tanácsosok megválasztását), valamint a Burgenland tartomány által a Szövetségi Tanácsba delegálandó három tagjának és póttagjainak megválasztását.
A Tartományi Gyűlést az elnök minden naptári évben rendes ülésszakra, az ülésszakon belül pedig egyes ülésekre hívja össze. A rendes ülésszak nem kezdődhet szeptember 15. előtt, és nem tarthat tovább a következő év augusztus 1-jénél. Ezen túlmenően az elnök rendkívüli ülésszakokra is összehívhatja a Tartományi Gyűlést, ha ezt többek között a Tartományi Kormány vagy a Tartományi Gyűlés tagjainak egyhatoda kéri.
A Tartományi Gyűlés ülései alapvetően nyilvánosak. A nyilvánosság kizárására akkor kerül sor, ha azt az elnöklő személy vagy a Tartományi Gyűlés jelen lévő tagjainak legalább egyhatoda kéri, és a Tartományi Gyűlés a hallgatóság eltávolítását követően erről határoz.
A képviselői tevékenységhez kapcsolódó mentelmi jog
A tartományi képviselőket mandátumuk gyakorlása során semmilyen utasítás nem köti, és személyes mentelmi jog illeti meg őket. Ez azt jelenti, hogy a Tartományi Gyűlés tagjai a mandátumuk gyakorlása során leadott szavazataikért soha nem vonhatók felelősségre, az e minőségükben tett szóbeli és írásbeli nyilatkozataikért pedig kizárólag a Tartományi Gyűlés vonhatja őket felelősségre.
Továbbá büntetendő cselekmény miatt a Tartományi Gyűlés hozzájárulása nélkül csak akkor vonhatók bírósági vagy hatósági eljárás alá, ha a cselekmény nyilvánvalóan semmilyen összefüggésben nem áll az érintett képviselő politikai tevékenységével. Ellenkező esetben a bíróságnak vagy a hatóságnak be kell szereznie a Tartományi Gyűlés hozzájárulását. Csak akkor megengedett az eljárás megindítása a Tartományi Gyűlés hozzájárulása nélkül, ha az illetőt bűntett elkövetése közben tetten érik.
Minden képviselő köteles részt venni a Tartományi Gyűlés ülésein, valamint azoknak a bizottságoknak az ülésein, amelyekbe megválasztották. A Tartományi Gyűlésbe való belépésükkor a Tartományi Gyűlés tagjai a korábbi Tartományi Gyűlés elnökének felszólítására esküt tesznek arra, hogy rendíthetetlen hűséget tanúsítanak az Osztrák Köztársaság és Burgenland tartománya iránt, mindenkor maradéktalanul betartják a törvényeket, és lelkiismeretesen teljesítik kötelességeiket.
A klubüléseken és munkacsoportokban zajló előzetes egyeztetések a képviselők munkájának lényeges részét képezik. A legtöbb képviselő rendszerint emellett más foglalkozást is folytat. A lakossággal való kapcsolattartás révén – különösen a tartomány egyes járásaiban, városaiban, mezővárosaiban és településein – a képviselők a legkülönfélébb ügyekkel és javaslatokkal szembesülnek, amelyeket be tudnak vinni a Tartományi Gyűlés munkájába. A képviselők sok esetben a településeken is feladatokat látnak el.
Az egyes képviselőket felszólalási jog illeti meg a Tartományi Gyűlésben és a bizottságokban. A Tartományi Gyűlésben, valamint azokban a bizottságokban, amelyekbe megválasztották őket, szavazati joggal rendelkeznek. A Tartományi Gyűlés ülése során a képviselők a kérdések órájában rövid szóbeli kérdéseket intézhetnek a Tartományi Kormány tagjaihoz. Minden egyes képviselő írásbeli kérdést intézhet a kormány valamely tagjához olyan ügyekben, amelyek tartományi szervek végrehajtási hatáskörébe tartoznak, vagy általános tartománypolitikai jelentőséggel bírnak.
<p>A Tartományi Gyűlés feladatai</p>
A törvényhozási hatáskör gyakorlása a Tartományi Gyűlés fő feladata. Kizárólag a tartományi törvények megalkotásáért felelős.A Szövetségi Tanács tagjainak megválasztása révén a szövetségi törvényhozásra is befolyást gyakorol. A Tartományi Gyűlés hatáskörébe tartozik továbbá a végrehajtásban való közreműködés és a végrehajtás ellenőrzése is.
A Tartományi Gyűlés többek között az alábbi területeken rendelkezik törvényhozási hatáskörrel:
- tartományi alkotmány, választások, népi kezdeményezések, népszavazások és lakossági véleménynyilvánító szavazások tartományi és települési szinten
- tartományi hatóságok szervezése
- települési jog
- pénzügyi jog, tartományi és települési adók, közigazgatási illetékek és díjak
- helyi közbiztonsági rendészet, tűzoltóság, polgári védelem, katasztrófavédelem, ifjúságvédelem
- alapítványok és alapok
- iskolaügy, óvodai ügyek, sporttámogatás
- mező- és erdőgazdaság, természetvédelem, állatvédelem, vadászat és halászat, növény- és szántóföldvédelem, állattenyésztés, birtokrendezés, ingatlanforgalom, erdészeti jog, vízjog
- kulturális ügyek, zene- és tánciskolák, rendezvényügyek, moziügyek
- turisztikai ügyek, gyógyfürdő- és gyógyhelyügyek, villamosenergia-ügyek
- területrendezés, építési jog, lakásépítési támogatás, útügy
- ifjúságjólét, szociális segélyezés, ápolási díj, kórházügy, mentésügy
A Tartományi Gyűlés annyiban gyakorol befolyást a Tartományi Kormány által ellátott végrehajtásra, hogy megválasztja a Tartományi Kormány tagjait. A Burgenlandi Tartományi Alkotmány a végrehajtásban való különleges közreműködést úgy szabályozza, hogy a tartományi költségvetési előirányzatot, vagyis a költségvetést, amely a tartomány gazdálkodásának alapja, a Tartományi Gyűlés határozattal állapítja meg, a tartományi zárszámadást pedig be kell terjeszteni a Tartományi Gyűlés elé. Ezen túlmenően a Tartományi Gyűlés a Főbizottságon keresztül is közreműködik a végrehajtásban.
Pénzügyi ellenőrzés
A gazdálkodási ellenőrzés keretében a Tartományi Gyűlés rendelkezésére áll a Számvevőszék mellett egy saját ellenőrző szerv is, a Tartományi Számvevőszék.
A Tartományi Számvevőszék a Tartományi Gyűlés szerve, és mint ilyen, a rá háruló feladatok ellátása során nem kötött az államigazgatási szervek utasításaihoz, és kizárólag a Tartományi Gyűlésnek tartozik felelősséggel.
A Tartományi Számvevőszék feladatai közé tartozik különösen:
a tartomány gazdálkodásának ellenőrzése; a Tartományi Kormánynak alárendelt közintézmények, valamint azon intézetek, alapítványok és alapok gazdálkodásának ellenőrzése, amelyeket a tartomány szervei vagy a tartomány szervei által erre kijelölt személyek, illetve személyegyesülések kezelnek; azon vállalkozások gazdálkodásának ellenőrzése, amelyeket a tartomány egyedül működtet, vagy amelyekben pénzügyi részesedése meghaladja a 25%-ot. Az ilyen pénzügyi részesedéssel egyenértékűnek kell tekinteni a vállalkozások más pénzügyi vagy egyéb intézkedések révén történő irányítását is. Feladata továbbá a tartomány által nyújtott pénzügyi támogatások rendeltetésszerű felhasználásának és hatékonyságának ellenőrzése, beleértve a tartomány által vállalt kezességek ellenőrzését is; közreműködés a tartományi törvényjavaslatok pénzügyi hatásainak értékelésében a Tartományi Gyűlés vagy valamely bizottsága kérésére; valamint közreműködés az európai uniós jog szerinti pénzügyi ellenőrzésben.
A Tartományi Gyűlés ellenőrzi a Tartományi Kormányt, azaz jogosult felülvizsgálni a Tartományi Kormány ügyvitelét, kérdéseket intézni tagjaihoz a végrehajtás valamennyi tárgykörében, valamint minden vonatkozó felvilágosítást kérni. Ezen túlmenően a Tartományi Gyűlés meghatározott feltételek fennállása esetén felmentheti a Tartományi Kormányt vagy annak egyes tagjait hivatalukból (bizalmatlansági szavazás).
az interpellációs jog = a Tartományi Kormány tagjaihoz intézett írásbeli kérdések, valamint az üléseken feltett rövid szóbeli kérdések joga
a határozati jog = a végrehajtás gyakorlásával kapcsolatos álláspont határozatokban való kifejezésre juttatásának joga
az idézési jog = a Tartományi Kormány tagjainak a Tartományi Gyűlés, valamint bizottságai tanácskozásain való jelenlétre kötelezésének joga
vizsgálóbizottságok felállításának lehetősége meghatározott tartományi közigazgatási ügyek kivizsgálása céljából
A jogi ellenőrzés különleges eszközei közé tartozik, hogy a képviselők legalább egyharmada kérelmet nyújthat be az Alkotmánybírósághoz egy tartományi törvény alkotmányellenesség miatti megsemmisítése iránt, valamint lehetőség van vádemelésre a Tartományi Kormány tagjai ellen az Alkotmánybíróság előtt, ha hivatali tevékenységük során vétkesen törvényt sértettek, illetve büntetőbírósági eljárás alá tartozó cselekményt követtek el.