Az osztrák szövetségi alkotmánytörvény 2. cikke értelmében Ausztria szövetségi állam, amely a Szövetségből és a kilenc tartományból áll. Ausztria szövetségi jellege többek között a viszonylag önálló tartományi törvényhozás intézményéből adódik. Az állami feladatok megosztása a Szövetség és a tartományok között a szövetségi államszerkezet központi eleme. A szövetségi alkotmányban rögzített hatáskörmegosztás az állami feladatokat a különböző állami funkciók — a törvényhozás, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás — alapján osztja fel.
A törvényhozás területén a szövetségi alkotmány felsorolja azokat a feladatokat, amelyek a Szövetség hatáskörébe tartoznak, míg minden nem említett ügy egy általános záradék alapján a tartományok hatáskörébe tartozik.
A tartományi törvényhozáson belül különbséget kell tenni a tartományi alkotmányjog és az egyszerű tartományi törvények között. A szövetségi alkotmány előírja, hogy a szövetségi tartományok alkotmányjogát a tartományi alkotmányok szabályozzák. A tartományi alkotmány az a jogterület, amely a tartományok alapvető ügyeit hivatott szabályozni. Ide tartoznak különösen azok a normák, amelyek a tartományi jog megalkotását határozzák meg. E tulajdonképpeni tartományi alkotmány mellett a tartományok külön tartományi alkotmánytörvényeket, valamint egyszerű törvényekben alkotmányos rendelkezéseket is elfogadhatnak. A tartományi alkotmány nem érintheti a szövetségi alkotmányt. A szövetségi alkotmány tehát keretet szab a tartományok viszonylagos alkotmányos autonómiájának. A tartományi alkotmányjog így a jogrend hierarchiájában a szövetségi alkotmányjog alatt helyezkedik el.
A tartományi alkotmányjog alapvető jelentőségéhez szorosan kapcsolódik annak fokozott jogi stabilitása. Ez abban nyilvánul meg, hogy megalkotása, illetve módosítása csak szigorú feltételek mellett – a Tartományi Gyűlésben kétharmados többséggel – lehetséges. Az egyéb tartományi jog szabályozása egyszerű tartományi törvényekben történik.
Alapvetően négy lehetőség van arra, hogy törvényjavaslat kerüljön a Tartományi Gyűlés elé:
- kormány-előterjesztés – a Tartományi Kormány részéről
- önálló indítvány – legalább két képviselő részéről
- bizottsági indítvány – valamely bizottság részéről
- népi kezdeményezés
Így jön létre egy tartományi törvény – grafikus ábrázolás - (pdf, 11,7 MB)
Az első olvasatban tartott vita a előterjesztés vagy indítvány általános alapelveinek megtárgyalására korlátozódik. A Tartományi Gyűlés elé terjesztett törvénytervezetek megtárgyalására tizenegy bizottságot hoztak létre.
A Tartományi Gyűlés tizenegy bizottságában előzetesen megtárgyalják a benyújtott törvényjavaslatokat. Amennyiben egy törvényt különösen részletesen kell megvitatni, a bizottságok albizottságokat hozhatnak létre. A bizottságok, illetve albizottságok ülései nem nyilvánosak. A képviselők azonban szakértőket vonhatnak be a tanácskozásokba.
A bizottságokban, illetve albizottságokban folytatott tanácskozásokat követően kerül sor a Tartományi Gyűlés második olvasatában a nyilvános tárgyalásra. A második olvasat a előterjesztés egészéről folytatott általános vitából (általános vita), a előterjesztés egyes részeiről folytatott részletes vitából (részletes vita), valamint a szavazásokból áll.
Miután a előterjesztést a második olvasatban elfogadták, sor kerül a harmadik olvasatra, vagyis az előterjesztés egészéről történő szavazásra. A Tartományi Gyűlés határozathozatalához a tartományi képviselők legalább egyharmadának jelenléte és a leadott szavazatok egyszerű többsége szükséges.
A tartományi alkotmánytörvényeket, valamint az egyszerű tartományi törvényekben foglalt alkotmányos rendelkezéseket csak a tartományi képviselők legalább felének jelenlétében, a leadott szavazatok legalább kétharmados többségével lehet elfogadni.
A tartományfőnök minden törvényhozási határozatról értesíti az Osztrák Szövetségi Kancelláriát.
A Szövetségi Kormány a Tartományi Gyűlés törvényhozási határozatai ellen nyolc héten belül indokolással ellátott kifogást emelhet. Kifogás esetén a törvényhozási határozatot csak akkor lehet kihirdetni, ha a Tartományi Gyűlés fenntartó határozattal kitart döntése mellett.
A Tartományi Gyűlés valamennyi törvényhozási határozatát a Tartományi Gyűlés elnökének kell hitelesítenie. A hitelesítés az elfogadott törvény aláírásával történik. A Tartományi Gyűlés elnöke általi hitelesítést követően valamennyi törvényhozási határozatot ellenjegyzésre a tartományfőnök elé terjesztik.
A kifogás benyújtására nyitva álló határidő lejártát, a Szövetségi Kormány hozzájárulását vagy fenntartó határozat meghozatalát követően a törvényhozási határozatokat a tartományfőnöknek a Tartományi Törvénylapban kell kihirdetnie. Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, az a kihirdetés napjának végével lép hatályba.
Burgenland tartományi jogszabályai az Osztrák Szövetségi Kancellária jogi információs rendszerében érhetők el (www.ris.bka.gv.at/lr-burgenland).